Az 1998-as esztendőben a Formula-1 történetében először volt példa arra, hogy csapatok számát tizenkettőre csökkentették. Összesen tizenegy csapat szerepelt Bernie Ecclestone listáján, mivel egy helyet a Honda számára tartogattak. A japánok projekt vezetője, Harvey Postlethwaite tragikus hirtelenséggel elhunyt, így meghiúsult számunkra az a remény, hogy saját csapatot indítsanak.

Az évadot megelőzően a Nemzetközi Automobil Szövetség úgy határozott, hogy a Slick gumikat bordázott abroncsok váltják fel. Az 1998-as esztendő versenygépei a kanyarokban gyakran alulkormányozottá váltak, aminek következtében neves pilóták is gyakrabban pördültek meg a pályán. Hill sem volt megelégedve az új autók irányíthatóságával, azonban ennek ellenére sikerült diadalmaskodnia a Belga Nagydíj során.

Az évad során szoros küzdelem alakult ki a McLaren versenyistálló és a Ferrari alakulata között. Mika Häkkinen és Michael Schumacher hatalmas csatákat vívtak a világbajnoki cím megszerzéséért.
Március 8-án Melbourne-ben bőgtek fel a versenyautók motorjai, ahol Mika Häkkinen az első rajtkockából indulva diadalmaskodott csapattársa David Coulthard és Heinz-Harald Frentzen előtt. A győzelemért azonban Häkkinennek keményen meg kellett küzdenie. A finn pilóta az élen autózva félrehallott egy a box-ból érkező utasítást, miszerint a box-ba kellett mennie, amit meg is tett, a csapat azonban nem volt felkészülve. Ezzel Coulthard átvette a vezetést, aki később elengedte csapattársát. A bajnokság következő állomásán, Brazíliában ismét kettős McLaren siker született, míg a dobogóra Michael Schumacher is felállhatott.

Az Argentin Nagydíjon Schumacher diktálta a tempót a Ferrari F300 volánjánál, majd Imolában és Barcelonában is sikerült dobogós helyen befejeznie a megmérettetést. A német pilóta Monte Carlóban túl nagy kockázatot vállalt; egy előzési manőver közben nekiütközött a szalagkorlátnak, aminek következtében a kerékfelfüggesztés meghibásodott. Egy nem tervezett boxkiállást követően a pilóta két körös hátránnyal tudott visszatérni a versenybe, majd a Ferrari összeütközött Pedro Diniz Arrowsjával.

Silverstoneban az eső segítette Schumacher munkáját, aki egy szabálytalan manőver miatt tíz másodperces büntetést kapott. A pilóta csupán a verseny végén hajtott a boxba, hogy letöltse büntetését. A német versenyző ennek ellenére megnyerte a futamot, így ő volt az első olyan pilóta, aki a boxutcában diadalmaskodott.

Augusztus 26-án a Hungaroringen bőgtek fel a versenyautók motorjai. Ami ezen az augusztus délután, a Hungaroringen történt, a Formula-1 történetében sokak számára emlékezetes marad. Ezen a versenyen a nézők betekintést nyerhettek egy pilóta vezetői tudásába, aki komoly problémák ellenére is győzni tudott. Az elismerés a kiváló versenyért azonban nem egyedül Schumachert illeti, hanem sokban köszönhető a Ferrari technikai igazgatójának, Ross Brownnak is. A Pole Positionból Mika Häkkinen indulhatott, akinek az évad során ez volt a nyolcadik első rajtkockája, és akinek a győzelmében sokan biztosak voltak, még ő maga is. Mialatt mindenki úgy vélte, hogy a McLaren ura a helyzetnek, Brawn szerint Schuminak volt esélye a győzelemre, mégha csekély is. Ezt a lehetőséget mégis ki kellett használniuk, hogy meg tudják akadályozni az újabb McLaren sikert. Brown Schumacher első box kiállása után úgy vélte, hogy az eredeti tervek szerinti két kiállásos taktikájukat meg kell változtatni, és ehelyett ha győzni szeretnének egy plusz box kiállás is szükséges, miközben kevés üzemanyaggal, a kvalifikációs edzéshez hasonlóan teljes gázzal kell teljesítenie a köröket. Schumi második box kiállásnál a McLaren úgy döntött, hogy Couthardot kihívja a box-ba, a tervezettnél korábban. Ez kedvező volt a Ferrari számára, mivel így Schumacher a második helyre tudott visszamenni. Mikor elég könnyű volt már az autója, sikerült megelőznie Häkkinent is, és a finn versenyző második box kiállásakor már az élen autózott. Ekkor Häkkinennél problémák adódtak; egy kő beszorult a kerék felfüggesztésbe, aminek következtében nem tudott teljes gázt adni, majd egyre hátrébb került, s végül csak hatodikként sikerült befejeznie a versenyt. Ezzel a győzelemmel Schumacher 16-ról 7 pontra csökkentette hátrányát Häkkinennel szemben.

Két héttel később a Belga Nagydíjon a Jordan versenyzői, Damon Hill és Ralf Schumacher kettős győzelmet szereztek. A rajtot követően Mika Häkkinen állt a mezőny élén, amikor David Coulthard autója keresztbe állt a pályán, amely egy tömegkarambolt okozott. Összesen tizenkét autó roncsát kellett a pályaőröknek eltakarítania, mielőtt újraindították a futamot. Häkkinennek nem sikerült jól elkapnia az új rajtot, akit így Hill megelőzött. A finn pilóta összeütközött Schumacherrel, majd Johnny Herbert rohant a McLaren versenyzőjének autójába. Michael Schumachernek sikerült átvennie a vezetést, amikor Coulthard mögé érkezett, aki nem tette szabaddá az utat német előtt, aminek ütközés lett a vége. Schumacher kiesett a versenyből, és azzal vádolta meg a skót versenyzőt, hogy meg akarta ölni. A versenybíróság Schumacher ítélte "bűnösnek".

Monzában Schumacher még egyszer felállhatott a dobogó legmagasabb fokára, és a Nürburgringen megrendezésre került Luxemburg Nagydíjon megszerezte az első rajtkockát. A Ferrari versenyzője a mezőny élén állt, azonban elsőségét nem sikerült megőriznie, mivel a Bridgestone abroncsok jobban üzemeltek Häkkinen McLarenjén. A finn megnyerte a versenyt, azonban a világbajnokság továbbra is nyitott maradt.

Az évadzáró futamon Schumacher megszerezte a Pole Positiont. A rajtnál Trulli autója lefulladt, majd a második felvezető kört megelőzően a Ferrari motorja is megadta magát. A német pilótának így a mezőny végéről kellett rajtolnia. A futam során sikerült felzárkóznia a harmadik helyre, azonban egy defekt miatt minden világbajnoki remény meghiúsult. Häkkinent elsőként intették le a kockás zászlóval, amivel megszerezte első világbajnoki címét.