Az 1996-os esztendőt a korábbi évekhez hasonlóan nagy várakozás előzte meg. Schumacher elhagyta a Benetton alakulatát, és a Ferrarihoz igazolt, míg Damon Hill mellé a Williams Jacques Villeneuve-öt igazolta le, míg az 1995-ös évadzáró futam edzésén súlyos balesetet szenvedő Mika Häkkinen ismét rajthoz állhatott a szezonnyitó megmérettetésen, ami ezúttal Ausztráliában, az Albert Parkban került megrendezésre. Villeneuve az első időmérő edzésen bebizonyította, hogy örökölte édesapja tehetségét, és rátermettségét, amikor megszerezte a Pole Positiont. A kanadai versenyző rögtön átvette a vezetést a verseny alatt is, és Hillnek ugyan sikerült megelőznie, Villeneuve azonban nem hagyta magát tapasztalt csapatársával szemben, ismét a mezőny élére ugrott. A verseny vége előtt Villeneuve túl keményen hajtott át a rázóköveken, aminek következtében az olajvezeték meghibásodott, így sebességének csökkentésére kényszerült. Hill öt körrel a verseny leintése előtt elhaladt csapattársa mellett. A futam végül a Williams-Renault kettős győzelmével ért véget. Hill ezzel letette a világbajnoki cím megszerzéséhez szükséges alapkövet. A brit versenyző az évad során kilencszer indulhatott az első rajtkockából, és nyolcszor állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára, azonban a bajnoki cím sorsa csak az utolsó megmérettetésen dőlt el.

A Ferrari számára nem alakultak ilyen kedvezően az Ausztrál Nagydíj eseményei. A negyedik pozícióból induló Schumachernek az autó meghibásodása következtében fel kellett adnia a küzdelmet, míg csapattársa Eddie Irvine a harmadik helyet szerezte meg mind az időmérőn, mind a futam során. Az F310 erőforrása a verseny során sok olajat veszített, így a csapat úgy határozott, hogy a soron következő két megmérettetésen tavalyi elemeket használnak. Schumacher Interlagosban a harmadik helyet szerezte meg, és az eső áztatta pályán a futamot megnyerő Damon Hill lekörözte a németet. Buenos Airesben sikerült a Ferrari versenyzőjének támadási távolságból követnie Hillt, mielőtt a Williams-Renault egy elemet repített a magasba, amely tönkre tette a Ferrari hátsó vezetőszárnyát.

A Nürburgringen sikerült Hillnek megakadályoznia, hogy Schumacher megszerezze első győzelmét a Ferrari színeiben. A kanadai pilóta nyolc tizedmásodperccel Schumacher előtt ért célba. Imolában Schuminak sikerült megszereznie a Pole Positiont, azonban a verseny során a Ferrari féktárcsája meghibásodott, így a kétszeres világbajnoknak meg kellett elégednie a második helyezéssel. Monte Carlóban ismét Schumacher indulhatott az első rajtkockából. A verseny vasárnapján eső fogadta a versenyzőket, amely ideális feltételeket biztosított Schumacher számára, hogy megszerezze első győzelmét az olasz versenyistálló színeiben. A rajtnál azonban a kuplung meghiúsította Schumi terveit, és csak Hillt követően tudott elrajtolni. Néhány méterrel később a versenye a szalagkorlátnak csapódva ért véget. A futamot végül sokak meglepetésére a Ligier versenyzője Olivier Panis nyerte, akinek ez volt az első futamgyőzelme Formula-1-es pályafutása során.

Schumacher tanulva hibájából a Spanyol Nagydíjon mindent elkövetett annak érdekében, hogy győzedelmeskedjen, ami ezúttal sikerült is neki. 1996. június 2-án Barcelonában bőgtek fel a versenyautók motorjai, az eső áztatta Circuit de Catalunya-n. A rajtnál Schumacher visszaesett a kilencedik helyre, majd tizenkét körrel később a mezőny élére tört. A futam során komoly problémák akadtak a Ferrari versenygépével, azonban a német versenyzőnek ennek ellenére sikerült elsőként áthaladnia a célvonalon. A soron következő futamokon Schumacher autója gyakran meghibásodott, így a pilótának esélye sem volt arra, hogy beleszólhasson a világbajnoki címért folytatott küzdelembe. A Hockenheimban megrendezésre került versenyen Schumachert negyedikként intették a kockás zászlóval. A Ferrari meghibásodásának következtében csapattársának is gyakran fel kellett adnia a küzdelmet.

Spában és Monzában Schumacher mellé szegődött a szerencse, aki mindkét futamon diadalmaskodott, és az évad hátralévő két futamán is felállhatott a dobogóra.

Az 1996-os esztendőben húsz versenyzőre csökkentették az indulók számát, és előírták az egy versenyhétvégén használható abroncs szettek számát, ami szintén új izgalmakkal szolgált. A világbajnokság egészen az utolsó futamig nyitott volt, ahol végül Hillt egy újabb győzelemmel világbajnokká avatták.

"Tisztában voltam vele, hogy első versenyen csupán a tapasztalatom jelentett előnyt Jacques-kal szemben, és tudtam, hogy ez versenyről versenyre csökkenni fog. Ezért elengedhetetlen volt, hogy az évad elején nagyobb előnyre tegyek szert." – nyilatkozta a világbajnok a Suzukában megrendezésre került futamot követően. Hillnek keményen kellett küzdenie a bajnoki cím megszerzéséért, aki már tizenöt esztendősen elvesztette édesapját, a Formula-1- egykori világbajnokát, Graham Hillt.